Szalagavató..

igaz, ez még nem a mi szalagavatónk volt, de mint ballagtató vendéglátós osztály, nekünk kellett megteríteni meg felszolgálni a vacsorát. már pénteken is folytak az előkészületek, de úgy igazán szombaton kezdődött. csak az volt a szar, hogy nekünk szombaton is volt suli, igaz rövidített órák és csak délig, de nekünk 3-ra fel kellett menni a másik suliba, mert ott volt a szalagavató, amit én a legnagyobb megalázkodásnak tartok. miénk a legmenőbb és legnormálisabb suli és akkor pont abba a stréber elit suliba tartjuk a szalagavatókat, amire egyébként már igen ráférne egy kis felújítás. -.- na de mindegy.. szóval esélyem nem lett volna hazajönni, mert akkor nem értem volna vissza, így az egyik osztársamhoz mentünk és onnan mentünk vissza kocsival. :D stressz oldásra vittünk egy kis páleszt is. xD aztán kiderült, h mindenkit odahívtak 3-ra, csak éppen 4-től van csak kibérelve a suli. ott álltunk 1 órán keresztül a hidegbe. :@ majd bemehettünk, rá nemsokra az ebédlőbe is és neki kezdtünk a bepakolásnak és a terítésnek. ami persze nem ment gördülés mentesen, mivel tiszta idegbeteg volt mindenki, meg mindenki sürgetett, mintha nem lett volna elég időnk, mikor 4-kor kezdtük el és csak 8-tól volt kaja. -.-“” de kész lettünk. aztán átöltöztünk pincér cuccba és beálltunk a sorba. vagyishát csak én, a többieket annyira nem érdekelte. végig néztem a szalagtűzést. olyan durva volt.. mert most én is ott álltam volna. az összes volt osztálytársamnak ebben az évben volt a szalagavatója, csak ugye nekem 5 éves a képzés. meg volt egy osztály akik közelebb állnak hozzám és el is felejtettem, h mostmár nekik is 4 éves lett és nem számítottam rá, h ebben az évben ők is elmennek. fura volt végig nézni az ő szalagtűzésüket. majd jött a tánc és az ének. hát.. hogy őszinte legyek elég gázos előadások voltak, 2 volt, ami jó volt. :D bár nem láttam az utolsót végig, mert vissza kellet mennem. :@ pedig még volt idő, aztán ott ordibáltak, h én hogy képzelem, h meg mertem nézni a műsort. -.- mikor semmit se kellett csinálni. ők is ott bent ültek 2 órán keresztül és szarrá unták az agyukat. én leszartam és kimentem, nehogymár megtiltsák. aztán kiderült, hogy a 12 pincérből nekem és egy másik srácnak lesz csak külön asztala, a többiek mind párban dolgoztak. azért ez a nem mindegy. ráadásul az a srác pont ott dolgozik, ahol én, tehát ennyi. :D bár nem voltam ilyen vidám ez a hír hallatán, ugyanis paráztam, hogy ne nekem kelljen kiszolgálnom a már említett osztályt. erre nem azt kaptam?? O.o teljesen bestresszeltem, már a sírás kerülgetett, amit persze senki sem értett meg, de nekik nem is volt egyik osztályban sem olyan személy, akihez komoly emlékek fűzték őket. nekem volt és igaz, már 3 éve volt, azért nem felejtettem el teljesen. (ez a srác az, akihez az összes itt megosztott versem szól..) úgyhogy paráztam. de végül Ő hazament és a vacsorán már nem volt ott, így azért már jobb volt valamennyivel. márcsak azon paráztam, h el ne ejtsem a tányérokat, mert én másmilyen tányérhoz vagyok szokva, ezek olyan furák voltak. de megcsináltam. elsőnek lettem kész. :DD és mégiscsak örültem, h őket kaptam, mert ezt az osztályt ismertem a legjobban és nem ugattak, mint a többi osztály az osztálytársaimnak. meg abban az osztályban van 2 barátnőm is. szóval nagy kő esett le a szívemről, hogy megcsináltam, vagyis megcsináltuk. olyan büszke voltam magunkra, és persze a tálaló szakácsokra is. :) ♥ aztán leszedtük az asztalokról a tányérokat meg poharakat, rendet csináltunk és fél 10-kor léptünk le. leindultunk a buszvégre, de persze a totál sötétségbe, mert ugye ebben a jó kis Esztergomban még közvilágítás sincs.. (y) nem elég, hogy jég volt. még sötét is.. viszont ahogy kijöttem, már akkor hallottam, h a téren koncert van. olyan ismerősek voltak a számok, amiket játszottak. na meg a hang.. O__o ahogy közeledtünk egyre jobban meg voltam győződve arról, h ez Gusztos Bence. még a beszéd hangja is totál ugyanaz volt. :|| tisztára beparáztam, h basszus itt van Egomba és én nem tudok róla?? már felkészültem, h csinálok vele közös képet meg kérek autogramot. majd mikor már láttam a színpadot, pont az egyik döntőben elhangzott dalt játszotta. de mikor már a színpad előtt voltam, láttam, h ez nem Bence. de atombrutálul ugyanolyan hangja volt. O.o mindenesetre mi eljöttünk, mert el kellett érni az utolsó buszt, amin persze tömeg volt.. nem kicsit.. xD de jó volt. csupa ismerős ember. :D majd fél éjfélre hazaértem, másnap még meló, ma meg suli. rég éreztem ennyire fáradtnak meg nyűgösnek magam. és akkor még az iPodom sem kapcsolt be reggel. :@@ és hát.. tiszta bunkó voltam egy csomó mindenkivel, meg konkrétan semmit sem lehetett velem kezdeni. kb. képes lettem volna állva elaludni. de azért úgy a nap végére már jobban voltam. pl.: a 7. francia óra kurva jóó volt. :DD mint mindig. *.* nagyon rákattantam a franciára. *-* amibe azért közrejátszik az is, hogy múltkor néztem egy francia  filmet a Cinemax 2-n, persze magyarul, a címe LOL volt. és olyan jóó volt. *-* itt egy összevágott videó róla. *-*

jah és persze Maël szerelem volt első látásra. *_________* persze, h rögtön utána is kutattam és kiderült, h igazából is létezik az a zenekar, ami a filmben. *.* bár mondjuk.. nekem az annyira nem jön be.. ami a filmben volt szám tőlük az jó, de amúgy.. nem az én stílusom. ők inkább ilyen elvont zenét játszanak. de azért jóó. látni akarom az összes filmet, amiben Jérémy szerepel. *-* ♥ jah ééss most csütörtökön 20:00-kor megint lesz azon a csatornán ez a film. tuti nézem. *-* <3 és hát akkor mi más is lehetne kint oldalt képnek, ha nem ő? :P :DD

és mielőtt elköszönnék.. a D’espairsRay gitárosa, Karyu, teljes nevén Matsumura Yoshitaka holnap ünnepli a 32. szülinapját. *-*

előre is Boldog Szülinapot Karyu! ♥ :)

Dóri Rainbow. <3