Mondd, szeretsz még?
Hűvös az éjjel, reszketek és fázok,
Álom helyett, én meleg ölelésedre vágyok.
Mellettem fekszel, mégis oly távol vagy tőlem,
Mintha te direkt menekülnél előlem.
Mondd, szeretsz még?
Akkor miért nem nézel rám?
Akkor miért nem mondod el, hogy mi az, ami bánt?
Miért hazudsz még?
Miért nem vallod be magadnak?
Ha menni akarsz, visszatartani nem akarlak!
Nem nevetsz úgy, mint régen, csak ál-mosolyoddal áltatsz,
A fájdalmas és kegyetlen igazsággal váratsz.
Megbeszélni vagy tisztázni a dolgot nem mered,
Viselkedésedből tehetetlenség ered.
Mondd, szeretsz még?
Akkor miért nem nézel rám?
Akkor miért nem mondod el, hogy mi az, ami bánt?
Miért hazudsz még?
Miért nem vallod be magadnak?
Ha menni akarsz, visszatartani nem akarlak!
Rám nézel, de másra gondolsz,
Hozzám beszélsz, de másnak bókolsz.
Engem ölelsz, de mást csókolsz,
Arra, hogy ez fáj nekem, már nem is gondolsz!
Mondd, szeretsz még?
Akkor miért nem nézel rám?
Akkor miért nem mondod el, hogy mi az, ami bánt?
Miért hazudsz még?
Miért nem vallod be magadnak?
Ha menni akarsz, visszatartani nem akarlak!
Mondd, szeretsz még?
Mért hazudsz még?
Valld már be magadnak!
Nem szeretsz már, mást szeretsz már… (háttér vokál)
2009. 05. 27.-31., Leányvár
utoljára májusban írtam a műveimről. viszont azt hiszem, most már épp itt az ideje, hogy az utolsó két dalszövegemet is megmutassam. éppen ezért itt az egyik. ezt a dalszöveget igazából egy dolog ihlette, az pedig nem az én személyes kapcsolatom, hanem két fiúé. azt tudni kell/lehet rólam, hogy én éveken keresztül és kicsit még most is szemmel követtem Chris Dakota, Sam Llansing, Luke Nugent, Jon Emmony, Jordan Reece Bethell, George Boleyn, Charlotte Destiny és a barátaik életét. aki ismeri őket ismeri, aki nem az nem.. lényegtelen.. voltaképpen ők netcelebek voltak!! mostmár Chris kivételével egyiksem az. aminek persze én örülök, de abból a szempontból rossz, hogy ez által már szinte semmit sem lehet róluk tudni. :/ na de visszatérve a dalszövegre.. Chris és Sam együtt voltak már egy jó ideje, nekem ők voltak az úgy nevezett “álompár”, főleg ezt és az ehhez hasonló régebbi videókat nézve..
[Sam az ezüst dzsekis és akkor kizárásos alapon Chris az inges.]
..aztán telt az idő és kezdtek olyan videók, kijelentések születni, amiben én már kezdtem felfedezni a bajokat. látszott az, h már mennyire eltávolódtak egymástól, mondhatni Sam teljesen eltűnt, Chris meg egy kétszínű és egoista, csak magával törödő alakot vett fel, amiről aztán kiderül, hogy ez nem csak egy magára öltött szerep, hanem ez az igazi énje. és ezzel elérte azt, hogy szépen lassan annyira meggyűlöljem, mint még soha senkit. ahogy ebben a videóban is látszik, Chris cseppet sem törődik Sammel, ami neki láthatóan szarul is esik. ekkor egyébként már Chris azt állította, hogy nincsenek együtt, holott ez nem volt így.
oké, tudom, semmi közöm nem volt ehhez és amúgy sem ismerem őket személyesen, de voltak infóim róluk, olyan embertől is, aki ismeri őket személyesen. na meg nem csak nekem tüntek fel a dolgok, hanem még jó pár embernek, köztük egy bartánőmnek, Lizának is, akit pont Samnek köszönhetek, ugyanis látta myspacen, hogy nekem is kint van a top barátaimban Sam, erre bejelölt és onnantól véve (1 év, 5 hónap) nagyon jó barátnők vagyunk. vele pontosan ugyanazt gondoltuk, így azért már biztos voltam a dolgokban. és be is jöttek a megérzéseink, ugyanis nem sokkal a versem megírása után, Sam és Chris hosszas veszekedés és se veled, se nélküled kapcsolat következtében szakítottak. engem azért lesokkolt, mégha tudtam is, hogy ez lesz. vagy legalábbis reméltem, hogy Sam nem hagyja, hogy Chris továbbra is kihasználja és a blogjaival, kijelentéseivel, tetteivel megalázza őt. és vége lett. azóta nem tartják a kapcsolatot, vagyis nagyon nagyon ritkán találkoznak. Sam végleg eltűnt. éreztem, hogy ez lesz. már a legeleje óta ő volt a kedvencem, éppen ezért is tűrtem ennyire nehezen azt, amit az a nyomorék tett vele. mikor néztem ezekben a videókban vagy képeken, láttam azt, amit csak az láthat, aki belelátott az életükbe. szinte éreztem azt, amit átélt minden egyes nap. és végül így született meg ez. Sam személyében írtam és sikerült is olyanra, amilyenre akartam. nagyon büszke voltam erre a dalszövegemre és máig az is vagyok, mert az egyik, ha nem a legjobb lett szerintem. igazából elég nehéz így már leírni mindazt, amit akkor éreztem, mert már lassan 1 éve teljesen hidegen hagy, hogy mi van velük. ennek valószínűleg az az oka, hogy Sam eltűnt, Chris meg onnantól kezdve nem érdekelt, h mit írt, mikor Sammel elváltak, mert tudtam, h őt úgysem említi meg többé, a hazugságaira meg nem voltam kíváncsi. így, így lett vége ennek az egésznek.
legközelebb az utolsó dalszövegem jön, ami újra teljes mértékben saját tapasztalat útján íródott. addig pedig, ha esetleg még nem olvastad volna, itt elolvashatod az eddig közzé tett műveimet.
Dóri Rainbow. <3
Dóri Rainbow's blog 